Mozaikok a magyar logopédia és a Fővárosi Beszédjavító Intézet régmúltjából
A XXI. század gyógypedagógusa, logopédusa, ha visszanéz a múltba, láthatja, hogy szakmánk kezdetén a megoldandó problémák pontosan olyan összetettek voltak, mint napjainkban. A megoldás frissessége, a kezdetek egészben szemlélő, lendületes tenni akarása, kitartása belénk is erőt önthet, hogy a jelen céljait megvalósíthassuk. Az elődök útját ismerve és magunkénak tudva mi is tovább juthatunk.
Dolgozatomban folyamatdiagnosztikai nézőpontra alapozva egy magyar Rubinstein- Taybi szindrómás kisfiú értelmi, valamint beszéd- és nyelvi fejlődésének rövid távú nyomon követését, s annak eredményeit szeretném bemutatni, valamint ehhez kapcsolódóan a korai gyógypedagógiai segítségnyújtásról általánosságban, s a szakdolgozatom esetét jelentő kisgyermek korai ellátásának sajátosságairól is említést teszek.
2005-ben, az ELTE-BGGYFK Logopédiai és Fonetikai Tanszék engedélyével és támogatásával hathetes
tanulmányúton vettem részt, a nyugat-franciaországi Nantes-ban. Az ösztöndíjat a Rotary Klub által kiírt pályázaton nyertem el. A klub 75. születésnapját ünnepelve ösztöndíjsorozatot szervezett magyar főiskolásoknak, egyetemistáknak, illetve pályakezdőknek.
