Manapság egyre többször halljuk a diszlexia kifejezést, de hogy valójában mit is takar, azt kevesen tudják. Mi több, talán maguk a diszlexiások sem tudnák precízen, a nem diszlexiások számára érthetően, átérezhetően megfogalmazni, mi is voltaképpen az ő „bajuk”. Aki diszlexiás, az nem érzi magát annak, amíg egyszer csak – általában kisiskoláskorban – valaki mégis szembesíti vele a gyereket, hogy valamit ő nem tud úgy csinálni, mint a többiek. Ez a valami pedig nem más, mint korunk legfontosabb információszerző tevékenysége, az olvasás.